Az embereknek csak egy nevük volt. Ez elegendőnek bizonyult, néha hozzátették, kinek a fia az illető, például Bozeta fia Fonsol. A 13. század elejétől a nemesek, a szerviensek és egyes várjobbágyok nemzetségi neveket kezdtek használni, például Besét eztán Aba nembeli Besének hívták. Ezek a nemzetségi nevek hamar vezetéknevekké alakultak át, majd lassacskán a polgárok és a parasztok is vettek föl családnevet. A régi nevek lassan vesztek ki a köztudatból, jórészt a 14. század folyamán tűntek el. Addig a keresztények is ezeket a neveket viselték. A mostani utónévkönyvekben található nevek közül ezért óvatosan válogass, mert a 13. században még a régi nevek divatja élt. Tartalmaznak ugyan pár ősi eredetű nevet, de a választék eléggé szűkös. Oklevelekben maradtak fönn személynevek, ám olvasatuk sokszor kétséges. Gyakran nem is magyarok írták ezeket, tehát számukra ismeretlen neveket kellett a betűkészletével arra alkalmatlan latinul lejegyezniük. „A Szák (Zaak, Zak, Zac, Saak, Sach, Chaak) nemzetséghez tartozó Miklós nádor atyját 1212-től összesen 31 esetben Barch, Baroch, Borc, Bors, Borz, Borzh, Boz, Burch, Burich névváltozatokkal jegyezték fel. A Vas megyében birtokos Ják nemzetségnek és egyik tagjának neve az eredeti és átírt oklevelekben a következő: Iak, Iaku, Gaku, Sahu, Iaac, Iach, Iac, Schau, Thayk, Jacus, Chak, Gak.” (Fehértói Katalin) » Ómagyar férfinevek 800-1000 » Ómagyar női nevek 800-1000 » Ómagyar férfinevek 1000-1200-ból » Keresztény kori férfinevek » Keresztény kori nőinevek » Nemzetségek nevei » Kun nevek » Jász nevek » Besenyő nevek
Ómagyar személynevek Ezzel a megnevezéssel a régi, keresztény kor előtti neveket szokás illetni. A kereszténység fölvételéig csak elvétve akadunk fönnmaradt nevekre, ezek jórészét görög forrásból ismerjük, például Konstantin és Bölcs Leó írásaiból. Nehéz ezekből visszakövetkeztetni az eredeti neveket. Például a Falicsi nevet sokáig a Fajsz névvel azonosították, de a legújabb kutatások szerint ez a vélekedés alaptalan. További buktató, hogy könnyen lehet, hogy a vezéri családok más névadási szokásokat követtek, mint az egyszerű harcosok vagy a szolgák. Ezeknek a neveknek jó része visszavonatkoztatás. A férfiakkal még csak elboldogulunk, de női névből csak hármat ismerek a korból: Enéh-Emese, Sarolt és Karold. Ezért a későbbi női neveket megszűrtem, kivettem belőlük a latin eredetűeket, hogy az anakronizmus legnyilvánvalóbb esetei eltűnjenek. A megmaradtak lettek az ómagyar női nevek. Az alábbi névlistát ezekkel a fenntartásokkal olvasd. Zárójelben a latin vagy görög alak. A -csa végződés becézést jelent, mint például Jutosből Jutocsa. Ómagyar férfinevek 800-1000 Acsád Adony Ajtony Ákus (Acus) Álmus (Almus) Apor Árpád (Arpad) Bánk (Bank) Bátur (Batur) =bátor Béla Bese, Becse Berény Bod Bogát Bojta Bókony (Bokon) Bors Bot Botond Botos, Botus Bökény (Buken) Buda Bulcsu Csaba Csanád Csege, Csegő (Chege...) Cseka, Cseke (Cheka, Cheke) Elmér Előd Ete Ezelek Falicsi Farkas, Forkos Gyeücsa, Gyeicsa, Gyejcsa, Gyécső, Décse, Décső (Geysa, Geisa stb.) Hetény Hollós, Hollus (Hollus) Hódos, Hudus (Hodos, Hudus...) Huba Jutos, Jutocsa Kadocsa Kál Kaplony (Kaplan, Kaploni...) Karád Kartal, Kortol, Kortul Katapán Kecsen, Kücsen: kücsüm=erő Keled, Kelad (Keled, Kelad) Kerecse, Kerecsen (Kereche, Kerechen) Ketel Keve Kond Kölpény (skandináv népnévből) Kuppány (Cuppan) Kurszán Küzsdég Lél Levedi (Levedi) Livünti (Liüntin), Levente Makó Mikán (Mikan) Mike (Mike) Miske (Miske) Móg (Mog(h)) Nyárád (Narad) Obus (Obus) Ócsád Ond Öden Örkény Örkönd Özséb Pozsony (Poson) Súr Szabolcs Szecsőd Szerénd Szoárd Szolnok Taksony Tarcal Tarkacsu Tas, Tasi (Tas, Tasi) Teveli Turda (Turda) Tormacsu Töhötöm Uros (Uros) Vajk Vál Vata (Vatha) Zolta, Zoltán Zsolt (Solt) Zsombor, Zombor Ómagyar női nevek 800-1000 Ajándék Ajnácska Áldáska Arany Arika Barót Bíbur (Bibur, Bibura) Bogárd Bolda Buga (Buga) Csikó (Chiko) Csente (Chente) Cseperka (Cheperka) Csepke (Chepke) Csillag Csuda (Chuda) Delin Déva Emese Emőke Enéh Fehéra (Fehera) Gilvád (Giluad) Gyöngy Hajna Havadi Hete Hitvánd (Hituand) Jóleán (Jolean) Karold (Carold(u)) Kecse (Keche) Köncse, Köcse (Cunche) Krabocsa (Crabocha) Lelle Lente Mag (Mag) Manga (Manga) Mikolt Nyesta, Nyeste (Nesta, Neste) Örsi Öte Piriska Rázdi (Rasdi) Réka Sáfély Sarolt Somocska Szecsőke Szépa (Scepa) Virág (Wiraag) Ómagyar férfinevek 1000-1200-ból Ezeket a neveket jórészt a Dömösi összeírás (1138) szövege alapján alkottam. Zárójelben feltüntettem a latin alakot, amiből próbáltam visszakövetkeztetni az eredeti nevet. Egyes esetekben valószínűleg ez sikerült, másokban tévedtem. Sajnos nem ismerek olyan munkát, ami az oklevelet ilyen szempontból feldolgozta volna. Tanulságként leszűrhettem, hogy a nevek széles skálája volt használatos, ritka az ismétlődés. Továbbá ekkor talán ha minden huszadik ember viselhetett keresztény nevet, melyeket itt nem tüntettem föl. A nevek gyakran "-di" végződésűek. Ez egy finnugor eredetű képző, a hangalak némely vezetéknévben ismerősen cseng. Jelentése véleményem szerint "-os", bár helyenként furán jön ki. Így értelmes a Korpádi Korpásként, a Tikodi Tikos (tyúkos), az Ebedi Ebes (kutyatenyésztő), a Hazudi pedig Hazudós. Ezek jórészt szolganevek. Könnyen lehet, hogy korábban is használatban voltak, ám a régebbi források nem tüntetnek föl szolganeveket. Ajánduk, Ajándok (Ajanduk) Albuny, Albony (Albun) Álmus, Álmos (Almus) Antó, Antu (Antu) Apa (Apa) Opos, Opus (Opus) Arudi (Arudi) Atila (Athila) Bagin,.Bogin (Bogin) Bajádi (Baiadi) Bakos (Bacus) Bándi, Bandi (Bandi) Beke (Beke) Bekény (Beken) Beledéj (Beledey) Besenyődi (Besenehdi, Besenudi) Beszédi (Besedi) Beza, Béza (Beza) Boba (Boba) Bocsádi, Bucsádi (Busadi) Bodor (Bodor) Bogárdi (Bugardi) Bosádi (Busadi) Bökény, Bökén (Buken) Bucsu (Bucu) Buda vagy Boda (Buda) Budi (Budi) Bulcsu (Bulsu) Bulgán (Bulgan) Büki (Buki) Csatádi (Satadi) Csató (Sotu) Csegő (Cegu) Cseke (Ceke) Csenke (Cenke) Csepe (Cepe) Csepődi (Cepudi) Csibe (Cibe) Csiholt (Siholt) Csík (Cik) Csitár (Citar) =kardkovács Csuda (Suda) Damján Diós (Dius) Dobor (Dubur) Dobos (Dubos) Domkó (Dumku) Döme (Dume) Ebedi (Ebedi) Egyebendi (Egebendi), óvónév Emődi (Emudi) Erdődi (Erdeidi) Etele, Etela (Ethela-e, Etele) Farkas (Farcas, Forcos) népszerű név volt Fekete (Fekete) Feledi (Feledi) =feledékeny?, egyszálbélű, kicsi? Firedi (Firedi) =fürge Füle (File) Gomba, Gumba (Gumba) Haladány (Haladan) Haláldi (Halaldi) Hazudi (Hozudi) Hazug (Hazug) Heszedi vagy Hecsedi (Hesedi) Hódos (Hodus) Hólodi (Holudi) Idegdi (Idegdi) =Ideges? Ipolit (Ipolit) Izmény (Izmen) Izsép (Isep) Járódi (Jarudi) Kacsó (Kacu) Kakasdi (Kakasti) Kaszádi (Casadi) Kászodi (Kasudi) Kesedi (Kesedi) Keserű, Keserő (Keseru, Kesero...) Kesző, Kesződ, Kesződi (Keseu, Keseud, Keseudi) Kevereg (Kewereg) Kinizs (Kinis) Koppány, Kuppány (Cuppan, Cupan) Korpádi (Curpadi) Korpás (Curpas) Kozma (Cuzma) Köteles (Kuteles) Kusdi, Küsdi (Kusdi) Lados, Lodus (Lodus) Lápodi, Lápudi (Lapudi) Látós (Latus) =látnok Levedi (Lewedi) Makó (Mocu) Maradék (Maradek), óvónév Maradi (Maradi) Marót (Maraut) Mikos (Micus) Mógdi (Mogdi) Munkádi (Muncadi) Nemő (Nemwh) Nyájádi (Naiadi) =nyájas vagy pásztor Nyomorék (Namurek) Nyulas (Nulos) Patkány (Patkan) Pazari (Pazari) =felcicomázott vagy pazarló Pozsony (Poson) Rádi (Radi) Récse vagy Réce (Rece) Réde (Rede) Recsedi (Recedi) Sarlódi (Sarlaudi) Sebe (Sebe) Sebő (Sebu) Sebődi (Sebeudi) Serőgdi (Serugdi) Sima (Sima) Simon, Simun (Simun) Sipos, Sipus (Sipus) Suk (Suk) Surándi vagy Szorándi (Surandi) Szobolcsi (Sobolci) Szamodi, Samudi (Samudi) Szedeneg (Sedeneg) Szemét, Szemet (Scemet), óvónév Szerecsen (Scerecin) Szondi, Szundi (Sundi) Szórád (Sourad) Táskádi (Tascadi) Tikodi, Tikodi (Ticudi) Vágdi (Vagdi) Váltódi (Waltaudi) Vándi (Wandi) Várós (Warus) Vasadi (Wasadi) Vásárdi (Wasardi) Vasas (Wosos, Wosas) Vecsésdi (Vecedi) Vendég (Wendeg) Versőnydi (Werswndi) Zádor (Zadur) Keresztény kori személynevek A vallásváltás új elnevezéseket is hozott magával. Divatba jöttek a keresztény nevek, de a 13. századig még nagyon kevesen viselték valamely mártír nevét. Az 1279-es budai zsinattól kezdve csak a pap adhatott nevet a gyereknek. Ettől kezdve értelemszerűen a keresztény nevek váltak általánossá, bár egynémely esetben továbbra is használtak magyar neveket. Az sem volt meglepő, ha egy embernek volt keresztény és magyar neve egyszerre. Az idegen nevek átalakultak, igazodtak a magyar hangrendhez. Másokat lerövidítve használtak, például a Benedictusból egyszerűen Bene lett. A források viszont szinte az összes nevet latinul írják, tehát az átalakulás ideje és folyamata homályba vész. A felsorolás nem csak keresztény neveket tartalmaz, hanem olyan neveket, melyek abban a korban népszerűek voltak. Itt is fontos megemlíteni, hogy akkoriban még nem minden embert hívtak Józsefnek, Istvánnak, Jánosnak, vagyis sokkal többféle név volt használatban, mint a későbbi korokban. Férfinevek Ábrahám, Ábrám Akillész (Achilles) Ádám Adrián Sándor, (Alexander) Ambrosius András, Endre Andronicus, Andronik Antal, Ant(h)onius Arnoldus Béla Benedek, Bene (Benedictus) Betlehem Csépán, az István szláv változata Kornéliusz, Kornél (Cornelius) Dénes Éliás Endere, Endre, András Fábián (Fabianus) Felicián Fülöp (Philippus) György Gyula Hektor (Hector) Hipolit (Ipolitus) Horvát (Horuat) Húsvét (Husvet) Imre (Emericus, Henricus) István (Stephanus) Izsák (Isaac-Isak) János (Johannes, Ionannes, Ianus) Jób, Iob József Kálmán Karácson, Karácsin, Karácsun (Karachon, Karachin, Karachun) gyakori név Keresztes Kerusztus Ladomér (Lodomer) László, Ladislaus Leustachius Levente Lukács (Lukach) Marcellus Márk (Marcus, Mark) Marót Martinus Máté (Matheus, Mathe) Mátyás (Mathias) Mauritius Mihály (Michael) Mike Miklós (Miclous, Nicolaus) Mikó Oliverius Omodeus Otmár (Othmarus) Ozor Pál (Paulus, Paul) Párizs (Paris) Péter (Peter, Petrus) Petur Pongrác (Pangracius) Sámson (Samson) Samud Sámuel (Samuel) Saul (Saul, Saulus) Sebastianus Siluester Simeon Simon -népszerű név Tamás Theodorus Tiburcius Timotheus Tiván (Tiuan) Tobias Tristanus Ubul Ugrin Urbanus Urias Valentinus Valterus Vászoly (Vazul) Venceslaus Vernerius Vid Vida Vincencius Zombor Zotmund Női nevek Agáta Aglent, Aglencs, Aglincs, Agloncs Agna Ágnes Albina Ancilla Angelika, Angelka Anna, Annus Arenta, Arencsa Balzsam Barbara Beáta Beatrix Drága (Draga) Erzsébet Gizella Hanga Hangucsa Ibolya Ilona Jolánta Judit Katalin Kinga Kunigunda Lilium Mandula Mária Pénteka, Pénteke Rezeda Rózsa Szabina Viola Nemzetségek Eleinte az embert apjának nevével különítették el, majd a 13. század elejétől megjelentek a nemzetségi nevek. A tulajdonképpeni családnevek a 15. századtól kezdtek kialakulni. A Hunyadiak korától a nemesek írásos említésekor mindig feltüntették birtokuk helyét. A köznép tagjai később kaptak családnevet, ami a jobbágy élethelyzetétől függően megváltozhatott. Bár adatok vannak róla, hogy a honfoglalás kori magyar társadalom nemzetségenként és törzsenként szerveződött, de mégsem bizonyított tény, hogy a 13. századi nemzetségek ezek egyenes utódai. Eredetileg 15-30 nemzetség lehetett. Oklevelekben az első hiteles előfordulásuk 1208-ból való, s a században folyamatosan bukkannak fel. Körülbelül 200 nemzetség nevét ismerjük. Fénykorukat a 13. században élték, majd családnevekké alakultak át. Nevüket nem feltétlen a legelső ismert ősről vették, inkább birtokukról, esetleg a legjelentősebb tagról. A kötőjel után szereplő név a Hont-Pázmányok kivételével a nemzetség oldalága. Ajánlott irodalom: Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei 1200-1408 Aba Adorján Agmánd/Farkasogmánd Ajka (Veszprém vármegye) Ajtony Ákos (Acus) Apor Atyusz (Ogiuz) - Almád Baksa - Simon Balog Balogsemjén - Ubul Bana (Bakonyban) Barocs (Veszprém vármegye) Bor/(Bár)kalán Barsa Becse (Beche) Becsegregor v. Becsegergely Bél - Ug Bogátradvány Boszlig Bő (Somony vármegye) Bogomér Bucska (Abaúj vármegye és Szlavónia) Budmer (Baranya és Sopron vármegye) Csabi (várjobbágy nemzetség) Csák Csanád Csolt Divék - Rátót Dobra (várjobbágy nemzetség) Dorozsma (Drusba) Gatal Geregye (várjobbágy nemzetség) Gúg Gútkeled - Dorog (Kelad, Gut) (német) Győr (német) Gyovád Hahót - Búzád (Zala vármegye) Haraszt Héder (német) Herény (várjobbágy nemzetség) (Vas vármegye) Hermány Hodos Hunt-Pázmány (Hontpaznan) (német) Igmánd Ják (Vencellin leszármazottai) Jenő Kán Kaplony Kartal - Korszán Káta Katapán - Ekli Kér (várjobbágy nemzetség) Kolcs Kürt (várjobbágy nemzetség) Lád - Vérbulcsú Lipovnok - Koros, Berencs Lőrinte (Veszprém vármegye) Ludány Magyar (várjobbágy nemzetség) (Pozsony vármegye) Megyes Meyz Miskolc-Bés Monoszló Nádasd (Vas vármegye) Németi Osl (Sopron vármegye) Osli - Csorna Otrokos (várjobbágy nemzetség) (Gömör vármegye) Örsúr Pápa Péc (Győr, Veszprém, Zala vármegye) Pilis Pok Pöse Rád Rosd Salamon (Pozsony vármegye) Sártvány(vecse) Smaragd Szák Szalók (Zala vármegye - Bakony!) Szentemágocs (Senta et Maguch)- Kölcse (Culcey, Kulchey) Szil - Kalocsa Szolnok Tét Tétény Tibold Tomaj Türje (Zala vármegye) Túroly Tyukod Vojk Záh (Károly Róbert kiirtatta) Zovárd Zsadány Kun nevek A török nyelvcsaládba tartoztak. A 13. század végén ők is egyre inkább keresztény neveket adtak gyermekeiknek. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Basaraba. Férfinevek Abcsük Aboska (óvónév) Ákus Alon Alpra-Alpár Altabarz Arbuz Arslan Bagdas Balmaz (óvónév) Balta Banót Baramuk Bardóc Basaraba Bejbarsz Bese Bokló (óvónév) Bolacsucs Bönek Borc Boza Bugac Buzkan-Buzgan Böcsör Csakan Csamaz Csercsi Csólyos Gedzse-Kecse (=éjszaka) Gug Illan Kabak Kajtor Kalas (óvónév) Kali Kapocs Karla Kemencse Keverge Kocskar Köncsek Köncsög Köten-Kötön Kuncseg Kutesk Kisztre Menk Mordar (óvónév) Oldamur Tastra Tepremez Terter Tisziba Tolon Toman Toq-tämir Törtel Tugor Turtel Urs Uzur Ögödej Vezteg Zeihan Női nevek Aidua Magyarországi kun nemzetségek Borcsol Csertán Kolbaz Kór Olaás Jász nevek Az iráni nyelvcsaládba tartoztak. Egyelőre csak férfinevek. A forrásokban nem mindig lehet biztosan megkülönböztetni őket a kunoktól. Ambultan Arbulthan Árpán Bagdasa Bakszán Beegszan Boden Bosonga Bik Csalcsen Csalean Csamaz Csaret Csatarcs Csivacs Foton Furdacs Furduh Gargán Geise Grabán Gubul Hurdz Hurz Karacsin Káskán Keskene Keian Kurman Larsan Mekser Mokzun Subul Szaburán Zaducs Zoran Zuakan Zudak Besenyő nevek A török nyelvcsaládba tartoztak. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Tonuzoba. Férfinevek Alap Badhur Belcser Bogomer Boksa Borkus Cece Delko Holdu Kajdacs Kajdony Karacs Kegen Kurja Mocsa Nües Örkönd Sengur Taba Tanuz Tatusz Tirek Töbörcsök Tonuz Tirák Urkund Uz Vajta Női nevek Arta
|